udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
30
találat
lapozás: 1-30
Névmutató:
Moldovan, Radu Sandu
2000. március 31.
Kolozsváron Radu Moldovan parasztpárti tanácsos megkérdezte: a városháza milyen alapon bocsátott ki építkezési engedélyt Ion Antonescu marsall köztéri szobrának felállítására? Emlékeztetett rá, hogy Vasile Salcudean volt prefektus megtámadta a szoborállítási határozatot a közigazgatási bíróságon. Radu Moldovan nem kapott választ kérdésére. /Építkezési engedély az Antonescu szoborra. Parttalan vita a városi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2005. február 24.
Radu Moldovan, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka felháborodott amiatt, hogy a rendőrség által elfogott veszélyes bűnözőket a Hargita Megyei Törvényszék bírái ritkán helyezik előzetes letartóztatásba. A rendőrség nyomást gyakorol az igazságszolgáltató szervekre, nyilatkozta Ioan Cristian Uta, érintett bíró, aki a rendőrparancsnok felháborodását kiváltó, az utóbbi hetekben történt két ügyben ítélkezett. A rendőrség néhány nappal ezelőtt Csekefalván emberölési kísérlet miatt tartóztatott le egy férfit, de Uta bíró elvetette az előzetes letartóztatásra vonatkozó javaslatot. Ugyanez a bíró két héttel ezelőtt két, illegális pénzbehajtáson ért személy ellen rendelte el a szabadlábon való kivizsgálást, a visszaeső bűnözőkként nyilvántartott gyanúsítottaknak azóta nyomuk veszett. /D. Balázs Ildikó: Befolyásol a rendőrség? = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./2005. szeptember 29.
Két csíkszentgyörgyi rendőr ellen indított kivizsgálást a Hargita Megyei Ügyészség. A helybéli János Elemért ugyanis bántalmazták a rendőrőrsön azért, mert nem beszélt románul, és fordítót kért. „A rendőr megpofozott, és megkérdezte, most tudok-e románul. Hol születtél, Magyarországon vagy itt, kérdezte. Mondtam, én Csíkszentgyörgyön születtem, s nem volt, ahol megtanuljak románul. Erre újra megpofozott, és a székre lökött” – idézte fel az áldozat a közelmúltbeli rendőrségi kihallgatást. Az őrsön két rendőr várta, az egyik, Vlad Urzica többször is megütötte, a másik pedig az áldozat lefogásában segédkezett. „A pofonok után kifutottam az ajtón, a két rendőr utánam jött. Az egyik akkorát ütött a hátamra, hogy összeestem, majd visszahúztak, s közben ütötték a vesémet. Az ajtóban segítségért kiabáltam, aztán az előtérben hátracsavarták a kezemet, kivették a zsebemből az igazolványomat, s közben befogták a számat, hogy ne tudjak kiabálni. Mikor mondtam Vladnak, hogy feljelentem, újra pofon vágott, és kilökött az útra. Összesen huszonegy ütést kaptam” – meséli a szívbeteg férfi. Az esetről nem szívesen nyilatkoznak a helybéliek, mint megjegyzik, Csíkszentgyörgyön jól ismerik Vlad Urzica rendőrt és viselt dolgait. A törvényszéki látlelet szerint János Elemér a bántalmazás nyomán héttől kilenc napig terjedő időszak alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Radu Moldovan megyei rendőrparancsnok szerint két személy is tanúskodik amellett, hogy a rendőrök nem bántalmazták János Elemért. /D. Balázs Ildikó: Rendőri túlkapás Csíkszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2005. november 2.
Közleményt juttatott el a szerkesztőségbe Radu Sandu Moldovan rendőrfőbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője, reagálva a Hargita Népében szeptember 23-án, illetve november 1-jén megjelent, Szondy Zoltán által aláírt, Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast és Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár című cikkekre, melyek – a rendőrparancsnok szerint – rossz fényt vetnek az általa vezetett intézményre. A közlemény szerint János Elemér panaszát továbbították az ügyészségnek. A rendőrparancsnok kifogásolta, hogy a cikkíró nem kérte ki a rendőrség véleményét. /Pontosít a rendőrség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./2006. április 20.
Csíkszeredában bemutatták azt a négy fiatalt, akiket most alkalmazott a megyei rendőrség, és akiknek felvételi követelményei között a magyar nyelvtudás is szerepelt. A három férfi és egy nő Radu Sandu Moldovan megyei rendőrparancsnok szerint jól beszél magyarul, és mindannyian a megyéből valók. /K. E.: Bemutatták a magyar rendőröket. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 20./2008. január 12.
A kolozsvári Dreddstudio 2006 októberében jött létre két fiatal zenész, László „Csuti” Zsolt (Sepsiszentgyörgy) és Radu Moldovan (Beszterce) ötletéből. László Zsolt elmondta, Kolozsvárra jött egyetemre, megismerkedett Radu Moldovannal, aki felkérte, hogy zenéljenek közösen. Honlapjukon /www.dreddstudio.ro/ bővebb leírást lehet találni stúdiójukról, magyar nyelven is. /Bende Attila: Valóra vált álom: saját stúdió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2008. február 18.
Marius Opreát, a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet elnökét több csíkszeredai polgár azzal kereste meg, hogy Radu Moldovan, a Hargita megyei rendőrség parancsnoka megfenyegette őket. Moldovan a kommunizmus éveiben az akkori milícia kapitánya volt, ebben a minőségében pedig rendszeresen verte az akkori rendőrségre behívott személyeket. „A hozzám forduló négy-öt személy a kommunizmus éveiben megpróbált Magyarországra szökni, ám a határnál elfogták, és hazatoloncolták őket. Ez a kapitány, a jogi iroda vezetője hetente hívatta be őket az őrsre, és verette valamennyiüket. Rajtuk kívül további mintegy 50 olyan személlyel bánt hasonlóképpen, akik nem értettek egyet a rendszerrel. A névsor a Szekuritátétól érkezett” – ecsetelte Marius Oprea. A történész szerint több személyt hordágyon hoztak ki a rendőrség épületéből, s szállítottak kórházba, ám Moldovant mindez nem akadályozta meg abban, hogy következő héten ismét berendelje őket a milíciára „kihallgatásra”. Oprea a testület két tagját Csíkszeredába küldte, hogy megvizsgálják az elhangzottak valóságalapját, akik visszatérve arról tájékoztatták Opreát, hogy az áldozatokat az érintett rendőr megfenyegette: „ha feleslegesen beszélnek, jobban megveri valamennyiüket, mint a rendszerváltás előtt, mivel most a megyei rendőrség vezetője”. Oprea Cristian David belügyminisztert arra szólította fel, hívja vissza tisztségéből Radu Moldovant. „Nem tudom, hogy ez az ember börtönbe kerül-e. De elmondhatom, 99 százalék az esély arra, hogy elveszítse tisztségét. A visszamaradó egy százalék azért van, mert előfordulhat, kapcsolatai révén meg tudja tartani a székét” – szögezte le Oprea. Radu Moldovan főfelügyelő tagadja az ellene felhozott vádakat, és azzal fenyegette Opreát, hogy pert indít ellene az alaptalan vádaskodás miatt. Moldovan beismerte, 1989 előtt tisztként dolgozott a rendőrségen. „Opreának alá kell támasztania kijelentéseit. Nem értem, hogy tud ilyen nyilatkozatokat tenni kivizsgálás, megfelelő utánanézés nélkül. Én is állíthatom azt Marius Opreáról, hogy a Szekuritáté besúgója volt” – szögezte le Radu Moldovan. /Ütlegeléssel vádolt rendőrparancsnok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2008. február 20.
Február 19-én feljelentette Radu Moldovan Hargita megyei rendőr-főkapitányt a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet (IICCR) a legfelsőbb katonai ügyészségnél, a kommunizmus ideje alatt elkövetett bűntettei miatt. Az IICCR vezetői szerint bizonyítékaik vannak, hogy 1985–1991 között Radu Moldovan, a milícia jogi irodájának tisztjeként, több személyt, elsősorban kiskorúakat rendszeresen ütlegelt, és módszeresen megkínozott önkényes kivizsgálásai során. Egy akkor 13–14 éves áldozatnak például – a sértett vallomása szerint – tízszer kellett megjelennie a milícián, ahol addig ütötte a parancsnok, amíg mozdulni sem tudott. Moldovan irodája előtt többen „várakoztak”, verésre főleg gyermekek. A kivizsgálásra várva – áll a jelentésben – Moldovan és néhány kollégája arra kényszerítette őket, hogy a milícia termeit fogkefével takarítsák, és a WC-ket pedig felnyalatta, és kézzel tisztíttatta velük, miközben a milicisták rájuk vizeltek. Egy másik áldozat vallomása szerint Moldovan irodájában, ahol a falakat vér borította, egy szekrény kínzóeszközökkel volt tele. „Kényszerített, hogy válasszak kínzóeszközt, amivel megver, majd a fűtőtesthez bilincselt, így védekezni sem tudtam, miközben kegyetlenül vert addig, míg kifulladt” – vallja az egyik áldozat. Az IICCR jelentése szerint az áldozatok nem mertek mostanáig panaszt tenni, mivel Moldovan továbbra is a rendőrség vezetője. A feljelentésből az is kiderül, hogy a főfelügyelő az egyik áldozatot behívatta, és felelősségre vonta, amiért jelenteni merte a történteket. /Székely Zita: Feljelentett parancsnok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./2008. február 21.
A Hargita megyei Rendőrség főkapitányának, Radu Sandu Moldovannak a felfüggesztését kérte a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCR), miután Moldovan múltjára fény derült: 1989 előtt kiskorúakat kínzott. Az IICCR intézet igazgatója, Marius Oprea szerint olyan vallomások birtokába jutottak, amelyek azt bizonyítják: Moldovan 1998 előtt rendszeresen kínvallatott kiskorúakat. Oprea elmondta, az intézménynek bizonyítékai vannak arról, hogy Moldovan több áldozatát is fűtőtesthez bilincselte, majd néhányukat ájulásig verte. „Kollégista voltam, amikor először komolyan megvert a parancsnok – áll a szóban forgó áldozat vallomásában. – Szokása volt, hogy arcra nem üt. Egy alkalommal az iskolánkban járt, már nem is tudom, mi volt aznap, Rendőrség Napja talán. Mikor meglátta, hogy hosszú a hajam, több társammal együtt beküldött a titkárságra, azzal, hogy majd jön valaki, aki beszél velünk. Aztán megvert, végül megragadta a hajam (…), és levágta. Adhatok egy listát 50-60 emberrel, akit szintén megvertek ezek”. Egy másik áldozat arról beszél, hogy a székre térdeltette Moldovan, majd egymás után tízszer, teljes erőből gumibottal ütött a talpára. Megint mások arról vallanak, hogy a jelenlegi főkapitány kinyitott egy szekrényt, és felszólította az áldozatot, válasszon kínzóeszközt. Akad, aki azt állítja, Moldovan több mint negyven alkalommal alázta, vagy verte meg az 1987-’89 közötti időszakban. /Horváth István: Gyermekkínzó rendőrfőnök? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2008. február 21.
Álvizsgálatnak, romboló és igazságtalan botránykeltésnek nevezte sajtóközleményében az Országos Rendőri Testület Hargita területi tanácsa és a Rendőrök Országos Szakszervezetének területi irodája a Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet (IICCR) Radu Moldovan, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka ellen indított kivizsgálását. A rendőrparancsnok ellen feljelentést tett az IICCR a legfelsőbb katonai törvényszéknél, mivel több tízen azt vallották, hogy Moldovan a kommunizmus éveiben rendszeresen megverte őket az akkori milícia jogi irodájának tisztjeként. /Kiállnak parancsnokuk mellett a rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./2008. február 22.
Teljesen más megvilágításba helyezi a Csibi István által Csíkszeredában meghonosított terror kialakulásának és fenntartásának fejlődéstörténetét a Hargita megyei rendőr-főkapitány rovott múltjának felderítése. Csibi első, 2004-es őrizetbe vételét és részleges bukását eredményező tényfeltáró újságcikkek a kívülállóban elsősorban azt a kérdést vetették fel: miként lehetséges, hogy egy helyi kiskirály éveken keresztül annyi pénzt sikkaszt, embert ver(et), törvénytelenséget követ el?A Kommunizmus Bűntetteit Feltáró Intézet Radu Moldovan hargitai rendőrparancsnok elleni, tanúvallomásokon alapuló feljelentése választ ad a Csibi-dilemmára: uralkodása törvényszerű volt. Gaztetteiről az áldozatok sokáig nem tehettek panaszt azoknál a csíkszeredai rendőröknél, akik közismerten falaztak a maffiózónak, bűncselekményeit eltussolták. Érthető, miért ódzkodnak sokan ma is tanúskodni, amikor azt látják: 2008-ban olyan főrendőr irányíthatja a megyei kapitányságot, aki a nyolcvanas években milicistaként kiskorúakat kínzott, brutálisan verte a polgárokat. A hargitai helyzet annál súlyosabb, hogy ezt az önkényuralmi állapotot a Belügyminisztérium vezetői nyilvánvaló szándékossággal tartják fenn, elképzelhetetlen ugyanis, hogy az országos rendőr-főkapitányság személyzetisei ne ismernék Moldovan múltbeli tévelygéseit. /Rostás Szabolcs: Egyenruhás csibik. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./2008. július 8.
Többtucatnyi, az egykori kommunista erőszakszervezetek alkalmazásában álló személy ellen készül keresetet benyújtani a Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete egy munkás megkínzása miatt. Az intézet összesen 67 személy, a Szekuritáté, a milícia és a korabeli ügyészség alkalmazottai, valamint pártaktivisták és pszichiáterek ellen július 8-án nyújtja be a keresetet. A vádak szerint 67 személy bűnös egy Vasile Paraschiv nevű munkás elrablásában és rendszeres kínzásában. Az intézet szerint pszichiátriai módszerekkel próbálták megtörni, kemény, embertelen és megalázó eljárás során próbálták szóra bírni, csupán azért, mert kommunistaellenes meggyőződésének adott hangot. Az intézet – amely egy 2005-ös kormányrendelet nyomán jött létre – feladata az, hogy nyomozást folytasson a kommunista rendszer teljes egésze alatt elkövetett bűncselekmények, visszaélések és emberjogsértések ügyében. A mostani ügyet rendkívül súlyosnak minősítették. Az intézet szerint Vasile Paraschiv ellen több mint 25 éven keresztül alkalmazták a fenti intézkedéseket csupán azért, mert politikai meggyőződése eltért a hivatalos kurzustól. A Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete megalakulása óta több ízben is panaszt tett különböző jogsértések ügyében. Többek között olyan szekus tiszteket lepleztek le, akik kiskorúakat szerveztek be a besúgói hálózatba, de pellengérre állítottak 210 egykori börtönparancsnokot is, akik alaposan gyanúsíthatók népirtásban való közreműködéssel. Feltárták az emberiesség elleni bűnöket elkövető egykori szekus ezredes, Gheorghe Enoiu ügyét, Nicolae Plesita és öt terrorizmussal vádolt román diplomatáéval együtt, de ők rántották le a leplet Radu Sandu Moldovan egykori Hargita megyei rendőrfőkapitányról is, aki a vádak szerint számos személy, főleg kiskorúak ellen folytatott jogellenes nyomozást, amely során számos alkalommal megkínozta őket, embertelenül bánt velük. Az intézet több olyan személy ügyében is vizsgálódik, akiket politikai okokból gyilkoltak meg. /Balogh Levente: Per volt szekusok ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./2009. január 9.
A házakra kitűzött magyar zászlók eltávolítására szólította fel a rendőrség a Hargita megyei Madéfalva lakóit január 7-én, a 245 évvel ezelőtt történt, székelyek ellen elkövetett vérengzésről megemlékező hagyományos ünnepséget követően. A rendőrség képviselői azzal indokolták a székelység megemlékezését súlyosan sértő eljárásukat, hogy ők csupán „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség politikusai az eset azonnali kivizsgálását kérik. /Ünneprontó rendőrök Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./ Madéfalván március 15-én és október 23-án is ki szoktuk tenni a magyar zászlót, a rendőrség eddig sosem jelezte, hogy zavarná a lobogó – nyilatkozta Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. A Hargita Népe kérdésére Gheorghe Filip a rendőrség szóvivője elmondta, a rendőrök elsődleges célja az volt, hogy az ünneplőkkel együttműködve biztosítsák a rendezvény gördülékeny lezajlását. Semmi esetre sem felszólító módban fogalmazták meg a zászlók levételére vonatkozó kérésüket – fogalmazott a szóvivő, egyben kategorikusan cáfolva azt az állítást, hogy a rendőrök zászlókat koboztak volna el. – A rendőrség tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy más ország zászlóját tegyék ki saját házukra – tette hozzá a szóvivő. /Szemet szúrt a magyar zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./ Megdöbbenéssel és felháborodással értesültek arról, hogy Madéfalván 2008. január 7-én, a Siculicidium emléknapján a rendőrök arra szólították fel a lakókat, hogy a házukra kitűzött magyar nemzeti lobogót távolítsák el, olvasható Gyerkó László szenátor és Kelemen Hunor képviselő közös közleményében. A rendőrség képviselői azzal indokolták eljárásukat, hogy „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Parlamenti tisztségviselőként kérik az eset azonnali kivizsgálását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar zászló eltávolítását követelő rendőrök hivatali túlkapást követtek el, kérik mielőbbi felelősségre vonásukat. Hivatalos magyarázatért fordulnak Gabriel Oprea belügyminiszterhez valamint Constantin Strujan, Hargita megyei prefektushoz, és Radu Sandu Moldovanhoz, Hargita megyei rendőrparancsnokhoz. A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a ’90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet. Ragaszkodnak a nemzeti szimbólumok szabad használatához. /Botrány. A rendőrök levették a magyar zászlókat Madéfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./ Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete közleményben tiltakozott azért, mert a rendőrség a nemzeti lobogók eltávolítására szólította fel Madéfalva lakóit. „Mélységesen felháborító, hogy nemzeti jelképeinknek használatát, az utóbbi időkben kiharcolt jogainkat ismét csorbítani akarják” – olvasható a közleményben. /Új idők, régi módszerek – A Csíki Területi RMDSZ tiltakozása. = Erdely. ma, jan. 9./2009. március 31.
Nem indít bűntető eljárást Radu Sandu Moldovan, Hargita megyei rendőrparancsnok ellen a marosvásárhelyi ügyészség. A rendőr főbiztos ellen korábban többen is panaszt tettek, azzal vádolva, hogy nyolcvanas évek végén Csíkszeredában milicista tisztként rendszeresen és kegyetlen módon bántalmazta a fiatalokat. A panaszok kapcsán a kommunizmus alatt elkövetett bűnöket vizsgáló intézmény (IICCR) bűnvádi eljárást kért a rendőr ellen. Az a három személy, aki írásban is panaszt tett kínzás, visszaélés, hivatalos visszaélés miatt, időközben visszavonta feljelentését. /Nem indítanak eljárást a rendőrparancsnok ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./2010. április 13.
Băsescu szerint tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt
Tíz százalékra kellene emelni a pártok parlamentbe jutásához szükséges küszöböt, vagy olyan választási rendszert kell alkalmazni, amely azt eredményezi, hogy két nagy párt váltsa egymást a kormányon – jelentette ki Traian Băsescu államfő hétfő este, egy televíziós műsorban.
Traian Băsescu A liberálisok nem támogatják a parlamenti küszöb emelését, szerintük az elnök ezzel kapcsolatos kijelentése tulajdonképpen a kormánykoalícióban elégedetlenkedő RMDSZ-nek szóló figyelmeztetés. A szociáldemokraták egyetértenek a tíz százalékos küszöbbel, és jelezték: támogatnának egy ilyen irányú törvénymódosítást. Az RMDSZ képviselői elfogadhatatlannak tartják a felvetést. Mircea Geoană (PSD), a szenátus elnöke szerint Băsescu Orbán Viktorral együttműködve az RMDSZ kárára erősítheti az MPP pozícióját. A B1 televízió egyik hétfő esti műsorának meghívottjaként Traian Băsescu leszögezte: teljes mértékben támogatja, hogy a politikai alakulatok parlamentbe kerüléséhez szükséges küszöböt a jelenlegi öt százalékról tíz százalékra emeljék. „Még ennél is korrektebb megoldás lenne az egy- vagy kétfordulós, egyéni választókerületes rendszer bevezetése, mivel ezáltal két nagy párt kormányozhatna egymást váltva, esetleg egy kisebb párt támogatásával” – mondta az államfő, aki szerint a koalíciós megoldások akadályozzák a koherens és hatékony kormányzást.
Vosganian (PNL): az államfő az RMDSZ-nek üzent
Az államfő felvetését az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem támogatja. Varujan Vosganian PNL-alelnök kedden a Mediafaxnak nyilatkozva azt mondta: demokratikus szempontból elfogadhatatlan a tíz százalékos parlamenti küszöb. „Egyébként egy államfő méltóságán alulinak tartom, hogy azt sugallja: ne legyen joga a parlamenti képviselethez egymillió választópolgárnak, aki egy bizonyos pártra szavaz” – tette hozzá Vosganian.
A PNL alelnöke szerint Băsescu tulajdonképpen az RMDSZ-t figyelmeztette. „A tíz százalékos küszöbbel kapcsolatos kijelentésen az RMDSZ-nek kellene elgondolkodnia. A szövetség vélhetően elégedetlenségének adott hangot a koalíciós együttműködés és a kormány tekintélye kapcsán, az államfő pedig figyelmeztette az RMDSZ-t, hogy nyugodjon le” – fejtette ki Varujan Vosganian.
Édler (RMDSZ): veszélyes vizekre téved Băsescu
Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a szövetség nem támogathatja a tíz százalékos parlamenti küszöböt, mivel ez megfosztaná a magyarokat a parlamenti képviselettől. Márton úgy véli: Băsescu vagy nem gondolta végig a felvetését, vagy pedig nyíltan azt kívánja, hogy a romániai magyaroknak ne legyen parlamenti képviselete. „Ilyesmiről nem történt egyeztetés a kormánykoalícióban. Jó lenne, ha az államfőnek csak egy hirtelenjében tett kijelentéséről lenne szó, ő szokott ilyen kijelentéseket tenni, később aztán árnyalja” – mondta. Márton Árpád hangsúlyozta: az államfő felvetéséről egyelőre nem esett szó az RMDSZ vezető testületeiben, így a szövetségnek még nincs hivatalos álláspontja Băsescu kijelentésével kapcsolatban.
Édler András György, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője keddi közleményében úgy fogalmaz: Băsescu elnök „veszélyes vizekre” téved akkor, amikor arról beszél, hogy tíz százalékra kell emelni a parlamenti küszöböt. „Remélem, hogy csak a »navigációs berendezések« pillanatnyi meghibásodása okolható ezért a »félresiklásért«, és az elnök nem szándékosan irányítja »hajóját« ebbe az irányba” – fogalmaz Édler. Szerinte a tíz százalékos küszöb a magyar képviselet és más kisebbségek végleges eltávolítását jelentené a parlamentből,ez pedig elfogadhatatlan törekvés egy magát demokratikusnak valló államban. „Ezt a kérdést sürgősen tisztázni kell, és ennek függvényében lehet, hogy újra kell gondolni az RMDSZ szerepét a politikai porondon” – áll az RMDSZ-képviselő közleményében.
A PSD támogatja a parlamenti küszöb emelését
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivőjén keresztül jelezte: támogatják a tíz százalékos parlamenti küszöb bevezetését. Radu Moldovan kedden azt mondta: pártja megszavazna a parlamentben egy ezzel kapcsolatos törvénymódosítást, és azt is támogatná, hogy az egyéni választókerületekben az első helyre kerülő jelöltek nyerjenek parlamenti mandátumot egy vagy két választási forduló után. „Jó lenne, ha az államfő komolyan venné javaslatát, és néhány hónap múlva is emlékezzen rá, nem úgy, mint a tavaly, amikor a Magyar Polgári Párttal (MPP) kapcsolatban felvetette a választási küszöb csökkentését” – fogalmazott a PSD-szóvivő.
Krónika (Kolozsvár)2010. október 25.
Bizalmatlansági indítvány: nem szavaz a PDL és az RMDSZ
A kormánykoalíciót alkotó pártok tegnapi tárgyalásán döntés született arról, hogy azt javasolják a koalíciót támogató parlamenti alakulatoknak, ne vegyenek részt a holnapi bizalmi szavazáson. Adriean Videanu, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) első alelnöke közölte, ez csupán ajánlat a koalíció részéről.
A PDL és az RMDSZ mindenesetre már döntött: előbbi alakulat frakciói vasárnap este, utóbbié tegnap döntöttek arról, hogy a szavazáson részt vesznek ugyan, de voksolni nem fognak. Videanu szerint az ellenzék csupán politikai okokból nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, és a rendszerváltás óta először azt akarja, hogy a parlament helyett az utcán „vitassák meg” a kormánybuktató dokumentumot.
Hogy ezen mit értett, azt Gheorghe Flutur, a párt alelnöke magyarázta el, aki szerint a PDL-nek információi vannak arról, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) utcai erőszakra bujtogatja szimpatizánsait a bizalmi szavazás napján. Flutur szerint a PSD megyei szervezetei arra készülnek, hogy a párt többbusznyi és -vonatnyi szimpatizánsát utaztassák Bukarestbe szerdán. A politikus szerint a PSD vezetői a kezdetektől tudják, hogy a bizalmatlansági indítványnak nincs esélye, ezért a bizalmi vitát ki szeretnék vinni az utcára, „ami sajnálatos lépés egy magát európainak tartó párt részéről”. A PSD által szervezett bukaresti megmozdulások kapcsán tegnap Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere közölte, a rendfenntartó erőkkel együtt figyelemmel követik a tüntetők mozgását, és felkérte a szakszervezeti vezetőket, viselkedjenek felelősen. Emellett arra kérte az öregeket és a kisgyerekes családokat, hogy holnap maradjanak távol azon útvonalaktól, ahol a tüntetések zajlanak.
Nem szavaz a két kormánypárt és a kisebbségi frakció sem
A PDL egyébként végleg eldöntötte, hogy nem vesz részt a holnapi szavazáson: a párt honatyáinak és vezetőinek vasárnap esti ülésén arról határoztak, hogy a PDL-s képviselők és szenátorok jelen lesznek ugyan a voksoláson, de nem fognak szavazni. Az RMDSZ tegnap ugyanígy döntött: a szövetség frakcióülésén elhatározták, hogy az RMDSZ szenátorai és képviselői nem vesznek részt a voksoláson.
Markó Béla szövetségi elnök közölte: az ülésen a PDL-hez hasonlóan részt vesznek, de szavazni nem fognak a honatyák. Mint kifejtette, erről a frakciótagok többségi szavazata alapján döntöttek. „A bizalmatlansági indítvány benyújtása politikai aktus, így a mi válaszunk is politikai. Ott leszünk a bizalmi szavazáson, de voksolni nem fogunk” – hangoztatta Markó. A többi kisebbség képviselőit tömörítő frakció sem áll az ellenzék mellé: Varujan Pambuccian frakcióvezető este közölte, nem szavazzák meg az indítványt, sőt a szavazáson sem vesznek részt.
Ponta: gazemberség a PDL döntése
A kormánypárti döntés alaposan kihozta a sodrából Victor Pontát, a PSD elnökét: tegnapi nyilatkozata szerint a PDL lépése „az elmúlt húsz év legnagyobb gazembersége”. A politikus úgy vélte, a PDL „túszul ejtette” saját képviselőit. Mindemellett arról is beszámolt, hogy míg más ellenzéki vezérek tíz televíziós műsorban léptek fel, a PSD tíz kormánypárti voksot szerzett meg az indítványhoz azáltal, hogy befogadta a pártjukból kilépett PDL-s honatyákat. Az ellenzék egyébként is rendkívül aktív a kormánypárti honatyák csábításában, elsősorban az RMDSZ-re „utaznak”.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke ugyanakkor némileg árnyalta tegnap Radu Moldovan, a PSD szóvivője által még pénteken mondottakat, miszerint amennyiben az RMDSZ átáll, a következő kormányban is megtarthatja jelenlegi tisztségeit. Antonescu szerint az ajánlat kissé még korai, mivel az ellenzéki pártoknak előbb tárgyalniuk kellett volna az RMDSZ-szel. A pártelnök egyébként úgy vélte, azáltal, hogy a kormánypárti honatyák nem szavazhatnak, csökkent annak az esélye, hogy a bizalmatlansági indítványt elfogadja a parlament.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)2011. március 18.
Kínos diplomáciai affér – Román–magyar feszültséget gerjesztett a nagykövet feleségének március 15-i beszéde
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája.
A Boc-kormány talpon maradt ugyan, ám a román–magyar diplomáciai kapcsolatokat megviselte a bizalmatlansági indítvány szerda esti vitája. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet tegnap bekérették a román külügyminisztériumba és a parlament külügyi bizottságához, miután az ellenzék azt állította: Orbán Viktor magyar miniszterelnök „irredenta és románellenes” üzenetet küldött Erdélybe március 15-én.
Az Agerpresből idéztek
Amint arról beszámoltunk, Puiu Haşotti liberális frakcióvezető szerda este napirenden kívül követelte, hogy a parlament hivatalos állásfoglalásban ítélje el a magyar kormányfő szavait. Szociáldemokrata képviselőtársa, Radu Moldovan fel is olvasta a honatyáknak az irredentának és románellenesnek ítélt mondatokat: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt. (...) Más országok elvették tőlünk Erdélyt (...)”.
A képviselő az Agerpres március 15-i marosvásárhelyi híradásából merítette az idézetet. Mint utóbb kiderült, a román hírügynökség tudósítójának tévedéséből, illetve Bajtai Erzsébet, Füzes Oszkár nagykövet feleségének marosvásárhelyi beszédéből robbant ki a botrány.
„Lélek diktálta szavak”
Orbán Viktor üzenetét ugyanis a Magyar Polgári Párt által szervezett ünnepségen a magyar diplomata neje tolmácsolta. Az ÚMSZ tudósítójának hangfelvétele szerint miután felolvasta a magyar kormányfő szövegét, Bajtai Erzsébet saját beszédbe fogott. „Az én lelkem is azt diktálja, hogy én is szóljak pár szót” – kezdte mondandóját a nagykövet asszony.
Bajtai egy Petőfi verset idézett („a székely hősöknek minden csepp vére gyöngyöt ér”), Kossuthra is hivatkozott, majd kijelentette: „Más országok ármányos szövetségén múlott, hogy elbukott a szabadságharc. És ez az, ami elvette tőlünk Erdélyt. De most lehetőségünk van arra, hogy békésen és demokratikus úton egyesítsük nemzetünket”.
Beszédét a nagykövet asszony egy Wass Albert versre (Erdély Szabadságáért), illetve egy magyar dalra egyaránt emlékeztető mondattal zárta: „Legyen Erdély olyan, mint régen volt, legyen a magyar nemzet olyan, mint régen volt”. Az Agerpres marosvásárhelyi újságírója a parlamentben is idézett tudósításában Bajtai Erzsébet szavait Orbán Viktornak tulajdonította.
Wass-vers vagy régi nóta?
„Nem akarom az Agerpres újságíróját bírálni, tudtommal jó szakember, de a hírügynökség jobban tenné, ha Marosvásárhelyre magyarul értő tudósítót küldene” – kommentálta tegnap az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár nagykövet a történteket. A diplomata tegnap a román külügynél, illetve a külügyi bizottság előtt is azt hangsúlyozta: Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz intézett üzenete fejezi ki Magyarország hivatalos álláspontját.
A parlamenti testület ülésén részt vett Teodor Baconschi román külügyminiszter is, aki azt kérte a magyar nagykövettől, határolódjon az Orbán Viktor üzenetét „kiegészítő”, román sajtóban megjelent szövegrészektől – azaz Bajtai Erzsébet beszédétől is.
„Nem vitatkozom a román külügyminiszterrel, de nem határolódom el semmitől. Szerintem a március 15-i erdélyi ünnepségeken elhangzott összes többi felszólalásban, szavalatokban és a feleségem beszédében sem hangzott el a román nemzet méltóságára vagy Románia szuverenitására nézve sértő megállapítás” – mondta az ÚMSZ-nek Füzes Oszkár. Felvetésünkre hozzátette: Bajtai Erzsébet nem Wass Albert-idézettel, hanem egy régi magyar nótára utaló mondattal zárta mondanivalóját.
Markó józanságra intett
A parlamentben egyébként a kormánypárti politikusok már szerda este tisztázni próbálták, hogy az ellenzék tévesen idézte a magyar kormányfő szavait. „Itt van a kezemben Orbán Viktor hivatalos üzenete, és semmi nincs benne abból, amit neki tulajdonítanak. Ezért arra kérem önöket, hogy gondolkozzanak el mielőtt a hivatalos román-magyar kapcsolatokra árnyat vető nyilatkozatot erőszakolnak ki” – jelentette ki Emil Boc miniszterelnök.
Hozzátette: ha az ellenzék valóban „komolyan gondolta” volna a parlamenti nyilatkozat elfogadását, akkor az ülés elején kellett volna azt jelezni, nem pedig a bizalmatlansági indítványról való szavazás előtti percekben. „Beszéljünk egyenesen: ezzel az aljas, választási célokat szolgáló diverzióval akarnak viszályt kelteni a PD-L és az RMDSZ között, hogy megbukjon a kormány. Olyan történelemleckét kaptak Markó Bélától, amilyenben sosem volt még részük” – fogalmazott a kormányfő.
„Nagyon féltem mindazt, amit az elmúlt húsz év alatt közösen sikerült felépítenünk, mert tudom, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan. Ezért elutasítok minden olyan – legyen az romániai vagy magyarországi - nem helyénvaló, veszélyes nyilatkozatot, amely eredményeinket veszélybe sodorja” – szólította józanságra a honatyákat Markó Béla miniszterelnök-helyettes is.
Ismét Alkotmánybíróság
Az ellenzék javaslatát végül elvetették, és sikerült megtartani a szavazást a bizalmatlansági indítványról. Emil Boc kormánya talpon maradt és a munkatörvénykönyv elfogadottnak tekinthető, ugyanis az ellenzéknek csak 212 szavazatot sikerült összegyűjtenie a kabinet megbuktatásához szükséges 236-ból.
A Szociál-Liberális Szövetség (USL) azonban nem hagyja magát: tegnap beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a munkatörvénykönyv az alaptörvénybe ütköző kitételeket tartalmaz. A taláros testület március 23-án tárgyalja meg az ellenzék beadványát
Új Magyar Szó (Bukarest)2012. május 11.
Mi a rendőrség magyar neve?
Rendelkezzünk bármilyen jogszabályi háttérrel, ha ennek gyakorlására nem mutatkozik igény bennünk, akkor mások nem fogják érvényesíteni a nyelvi jogainkat – jelentette ki lapunknak Veress Dávid, aki ismét több közintézményt szólított fel kétnyelvű feliratok elhelyezésére Csíkszeredában. Az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke a Krónikának adott interjúban leszögezte: a magyar nyelv regionális szintű hivatalossá tételére nem kell húsz évet várni, ám ennek érdekében az erdélyi magyaroknak nap mint nap következetesen kell megkövetelniük nyelvi jogaik alkalmazását.
- Csíkszeredai közintézmények előtt tartott szerdán tiltakozást, kétnyelvű feliratok kihelyezését kérve az intézmények homlokzataira. Az ember azt gondolná, hogy a tömbmagyar Székelyföldön kevésbé adódhatnak gondok a nyelvi jogok terén, mint mondjuk szórványvidéken.
– Az általam célba vett intézményeket hatalmi intézményeknek nevezném, hiszen a megyei és városi rendőrségről, az állami levéltárról, a bíróságot és az ügyészséget is magában foglaló törvényszékről, a megyei katonai központról, valamint a háborút viselt katonák szövetségéről van szó. Én azt sérelmezem, hogy miközben más polgári közintézmény esetében kevésbé merülnek fel gondok a belső anyanyelvhasználat terén, addig ezek esetében egyfajta arroganciát, olyan magatartást tanúsítanak, mintha a törvényen kívül, illetve afölött állnának.
Akciómmal arra akartam kihasználni az alkalmat, hogy ezeknek az intézményeknek a vezetőivel, helytartóival megértessem: Romániában immár olyan szintet ért el a demokratizálódás, a jogállamiság, hogy a törvényhozásban úgy-ahogy, de mégis kodifikálták a jogainkat. Ezek a jogok tehát megtalálhatóak a jogszabályokban, viszont ezek gyakorlatba ültetését épp azok akadályozzák, akiknek éppen az alkalmazás volna a feladatuk.
Az intézményvezetőknek átadtam a 64, hazai és nemzetközi dokumentumokban, a román és a magyar állam közötti egyezményekben található, a nyelvhasználati jogokra vonatkozó rendelkezések gyűjteményét, hogy próbálja befolyásolni a kérdésről alkotott felfogásukat, véleményüket.
– Milyen fogadtatásban részesült a górcső alá vett intézményeknél? Kapott-e ígéretet a kétnyelvűség biztosítására?
– Radu Moldovan megyei rendőrfőkapitány vendéglátónak minősült, készséges volt, hiszen irodájában fogadott. Viszont addig élveztem a vendégszeretetét, amíg letelt a tiltakozásomra kért idő, így három másik intézményhez már nem jutottam el. A rendőrparancsnok emberként nem sérelmezte, sőt normálisnak tartotta a kéréseimet. Rendőrként azonban – meglehetősen furcsa logikát követve – azt fejtegette: a jelenlegi jogszabály nem írja elő a speciális intézmények számára, hogy köteles kihelyezni a kétnyelvű feliratot. A rendőrség ugyanis nem közintézményként, hanem speciális intézményként határozza meg magát.
Hozzátette azt is, hogy törvénymódosítás hiányában is elrendelné a két-, sőt háromnyelvű felirat kifüggesztését, de csak ha a felettesei, a belügyminisztérium illetékesei utasítanák erre. Éppen ezért azt javasolta nekem, hogy forduljak személyesen ez ügyben a belügyminisztériumhoz, amit én már amúgy is terveztem, és ugyanerre kértem én is. Érdekes egyébként, hogy a parancsnok rákérdezett: miként fordítanám a román poliţia szót magyarra.
Amikor a világ legtermészetesebb módján rávágtam, hogy rendőrség, Radu Moldovan közölte: ezzel baj van, mert ez a magyarországi hasonló intézmény megnevezése és Magyarország sérelmezhetné, hogy Romániában ugyanazt a megnevezést használják. Tájékoztattam arról, hogy ez meglehetősen érdekes felfogás, hiszen a nyelv nem egy adott államhoz, térséghez kötődik, egy magyar szó, kifejezés bárhol a világon ugyanazt jelenti.
Szerinte ennek Romániában nincs magyar megfelelője, legfeljebb police-nak lehetne nevezni. Már csak azért sem tudtam elfogadni ezt az érvelést, hogy a városi rendőrség egyik részlegének bejáratára felkerült a magyar felirat: közelségi rendőrség.
– Mivel magyarázza, hogy ezek az intézmények nem alkalmazzák a törvényt, és megtagadják a többségi lakosság anyanyelv-használati jogának alkalmazását?
– Azt látom, hogy sokan nem mernek maguktól gondolkodni, inkább elvárják: a felettesük adjon utasítást a nyelvi jogok tiszteletben tartására. Holott az intézmény tekintélye is egészen más lenne, közelebb kerülne a polgárhoz, ha utóbbi kívülről is olvashatná anyanyelvén a megnevezését. Bennem mindig a gyarmatosítás érzetét kelti, és méltóságomban zavar, ha valahol tiltják az anyanyelvemet. Holott a jogszabályok léteznek, nem tartják tiszteletben a többség nyelvét.
Nem azt keresik, hogyan lehetne alkalmazni ezeket, hanem elzárkóznak ettől. Sőt sokan a nacionalista körök reakciójától, a nemzetárulás vádjától félnek, amikor nem függesztik ki a magyar feliratokat.
– A kolozsvári kisebbségkutató intézet nemrég ismertetett kutatása éppenséggel arról árulkodik, hogy ott biztosított a magyar nyelv használata a közigazgatásban, a közintézményekben, ahol a magyarság aránya 60 százalék fölött van. Milyen tapasztalata van e téren?
– Ezeken a vidékeken a szokásjog erősebb, mint az adott törvényi előírások. Itt nagyobb igénnyel, ösztönösen használják a polgárok ezeket a jogokat, hiszen ilyen a társadalmi környezet, a közösség nem igyekszik mindig a mások elvárásához alkalmazkodni. Vagyis a maga valóságában éli meg a kis magyar világát. Ahol kiszolgáltatottabb helyzetben van a magyarság, és azt gondolja: hátránya származhat abból, ha anyanyelvén szólal meg egy hivatalban, ott zsigeri félelem alakul ki az emberekben.
Holott aki lassan elhagyja az anyanyelvét, az a tudatában is meggyengül. Óriási gond az is, hogy a magyar embernek sokszor hamarabb beugranak a román kifejezések, emiatt például le is szoktak a magyar közigazgatási nyelvről. Éppen ezért javasoltam a magyar polgármestereknek, hogy vásárolják meg a szövetségünk által kiadott román–magyar közigazgatási szótárt, amelyből az önkormányzati alkalmazottak tanulmányozhatják a szaknyelvet. Erre szükség van, hiszen ha feladjuk anyanyelvünket, nem lesz magyar Erdélyben.
– Milyen esélyt lát arra, hogy a romániai közintézmények biztosítsák a nyelvi jogokat? Az önéhez hasonló akciók látványosak ugyan, de kétséges, hogy intézkedésre fogja sarkallni őket.
– Az autonómia is életforma: akkor lesz önrendelkezésünk, ha mi megteremtjük, nem akkor, ha más megadja nekünk. Ehhez hasonló a helyzet az anyanyelvhasználattal is. Ha meg akarjuk őrizni ezt az őseinktől örökölt jussunkat, ha tudatosan, mozgalomszerűen odafigyelünk arra, hogy a közintézmények, kereskedelmi társaságok tartsák tiszteletben a nyelvi jogokat, akkor sikerülhet. Rendelkezzünk bármilyen jogszabályi háttérrel, ha ennek gyakorlására nem mutatkozik igény bennünk, és ehhez nem társul tudatos helytállás, akkor nem fogják érvényesíteni a jogainkat.
Ellenkező esetben viszont úgy fogadnak el, ahogy viselkedünk. Nap mint nap következetesen kell megkövetelnünk a nyelvi jogaink alkalmazását, például arra késztetve a közintézmények hivatalnokait, hogy két nyelven tegyék közzé az űrlapokat. A csíkszeredai polgármesteri hivatalban legalább ötven formanyomtatvány lelhető fel magyarul is.
– És arra lát-e esélyt, hogy húsz év múlva regionális hivatalos nyelv legyen a magyar az ország azon régióiban, amelyekben számottevő a magyar közösség aránya? Ezt nemrég az RMDSZ tűzte ki célul.
– Én ennek esélyét nem két évtized múlva, hanem ma látom. Ha minden, magát magyarnak valló, magyarul gondolkodó és érző ember ezt fontosnak tartja, erre naponta odafigyel, akkor ez akkor is hivatalossá válik, ha nem nyilvánítják azzá kívülről. Ha mindenki tudatosan műveli, használja anyanyelvét, akkor ez hivatalossá válik. Éppen ezért hirdetjük felszólításként, hogy használd édes anyanyelvedet! Isten őrizz, hogy erre húsz évet kelljen várni, ennek a lehetősége már ma adott, csak kellő igény kell megfogalmazódjon erre.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)2013. május 28.
Besztercei Magyar Majális
A besztercei önkormányzat, a George Coşbuc Kulturális Központ, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, a Pro Hereditatem Egyesület és Besztercei Madisz az elmúlt hétvégén rendezte meg a Besztercei magyar majálist.
A kétnapos rendezvény első napján a megyeszékhely központjában felállított színpadon rendre a marosludasi Hajdina, a téglási (Kárpátalja) Orhidea, a magyarországi Hajdina, a vajdaszentiványi Takács Mihály, a marosvásárhelyi Öregfenyők, a szamosújvári Kaláka, a széki Szalmakalap, a besztercei Vadrózsa, a tekei Tulipán, az almásmálomi Almavirág, a magyarországi Kaláris és a mezősámsondi néptáncegyüttes, továbbá a kétegyházai (Magyarország) Téglás Zenekar és a somorjai (Felvidék) Csalló Népművészeti Együttes lépett fel.
A Besztercei magyar majális a néptánccsoportok felvonulásával kezdődött, majd a Besztercei Helyőrség Fúvószenekara rendre lejátszotta Románia himnuszát, az Európai Unió himnuszát és Nemzeti Imánkat.
A rendezvényt a helybéli papok és lelkipásztorok közös imája nyitotta meg, majd beszédet mondott Creţu Ovidiu Teodor besztercei polgármester, továbbá Emil Radu Moldovan, a megyei tanács elnöke, Antal Attila, az RMDSZ besztercei szervezetének elnöke, Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce–Naszód megyei szervezetének vezetője, Seszták Oszkár, a Szabolcs–Szatmár–Bereg megyei közgyűlés elnöke, valamint a kolozsvári magyar konzulátus képviselője.
A hivatalos megnyitó után a meghívott együttesek előadása szórakoztatta az egybegyűlteket, de a főtéren a kulturális műsorral párhuzamosan kézműves vásárt is szerveztek.
A rendezvény második napjának színhelye a besztercei Schullerwald-erdő volt, ahol a jelenlévők megkóstolhatták a gulyásfőző versenyen készült ínyencségeket, majd megtekinthették a helybéli magyar óvodák és iskolák gyermekeinek és a csíkszeredai Zugtánc néptánccsoport fellépését. A rendezvényt, az ugyancsak csíkszeredai Role zenekar koncertje zárta.
RITI JÓZSEF ATTILA
Szabadság (Kolozsvár) 2013. június 1.
Hírsaláta
RENDŐRSÉGI FELÜGYELET A SZÉKELYFÖLDI FAMAFFIÁNAK. A székelyföldi rendőrség magas rangú tisztségviselői, köztük Radu Sandu Moldovan, a Hargita megyei rendőr-főfelügyelő és felettese, Mircea Duşa miniszter a székelyföldi famaffia mentorai, de a rablógazdálkodást végző fakitermelők kéz a kézben dolgoznak az alacsonyabb rangú rendőrökkel is – állítja Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület egyik tagja, ki a Csíkszeredai Polgártárs Alapítvány megbízásából végzett kutatásokat és szerzett be tanúvallomásokat ez ügyben.
A rendőrség és a famaffia összefonódása nem új, jeleit évek óta mind szakmai feletteseik, mind a köznép megtapasztalta, de az mégiscsak furcsa, hogy Hargita megyében olyan rendőrparancsnokot tartanak évek óta, akit 1985 és 1999 között a helyi milícia verőlegényeként tartottak számon, s akinek most karrierjét a maroshévízi származású, ugyancsak nem makulátlan múltú Mircea Duşa szocdem miniszter egyengeti. Hans Hedrich büntetőfeljelentést kíván tenni a székelyföldi famaffia ügyében. (Duna Televízió) HATÁR A CSILLAGOS ÉG. Az utóbbi években minden kormány előállt azzal, hogy az állami vállalatok igazgatóinak, vezetőtanácstagjainak hatalmasak a fizetéseik, de a frázisokon túl soha nem jutottak, Bocék például beismerték, hogy olyan szerződéseket kötöttek, melyeket lehetetlen felbontani. Havi tízezer euró fölötti összeg üti markát például az atomerőmű vagy a Transelectrica, a Hidroelectrica vezetőinek, a legmeghökkentőbb ellenben az eladósodása miatt eladhatatlan Román Posta igazgatójának havi 62 000 lejt meghaladó fizetése. (RTV) A KORSZERŰTLENSÉG ÁRA ÉVI 4,4 MILLIÁRD EURÓ. Iulian Iancu szocdem képviselő szerint az ország energiafogyasztásának 27 százaléka vész el a rendszerben útban a termelőtől a fogyasztóig. Az energiaveszteség kétszerese az uniós átlagnak. Az energiahatékonyság növelése uniós célkitűzés, és Románia ezen a területen teljesíti a zöld energia előállítására vonatkozó elvárásokat, viszont nagyon elmaradt az energiarendszerek korszerűsítésével. Iulian Iancu példaként említette a világítást, amely az ország energiafogyasztásának 20 százalékát teszi ki: sajnos, a világítási rendszerek kétharmada nem korszerű. (Capital) ROSSZ ELŐJEL. Katasztrofálisan teljesítettek az előrehozott érettségi vizsgán az olimpikonok, a jelentkezők fele megbukott, olyanok is akadnak, akik matematikából 1,2–1,4-es osztályzatot kaptak, 10-est egyetlen diák sem ért el. A vizsgán 209 tanuló jelentkezett, és csak 104-nek sikerült átmenő jegyet kapnia. (Evenimentul zilei) TÚL SOK AZ ELHIBÁZOTT PRIVATIZÁCIÓ. Romániában már túl sok az elhibázott privatizáció, számosak a nyilatkozatok, de kevés a figyelem a gazdasági fejlődésre – jelentette ki Traian Băsescu államelnök olasz üzletemberek előtt. Az államfő hangsúlyozta, országunknak az idén 6,5 milliárd euró lehívható pénzösszeg áll rendelkezésére az EU alapjaiból, „az európai állampolgárok adóiból”. „Ez a probléma nem új keletű, 2007-től létezik, Románia alacsony adminisztratív kapacitása miatt nem használhatjuk ki azt az óriási esélyt, hogy ingyen pénzt kapjunk” – tette hozzá az államfő. (România liberă)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
lapozás: 1-30